Jenoptik VarioCAM hr research 780

A termográfia elmélete

    Sugárfizikai alapok
    Valós mérési körülmények
    Méréstechnikai áttekintés

Alkalmazási területek

Termográfiai eszközök

Szolgáltatások

Termográfiai képzés

Hőkép-galéria

Szakmai publikációk

Aktuális időpontok



Copyright: Rahne Eric 2007-2018
webmaster: er



Jogi nyilatkozat

A mérési körülmények hatása

Az érintés nélküli hőmérsékletmérés mérési hibája több összetevőből adódik. Elsőként említhető ezek közül az alkalmazott mérőeszközből eredő mérési pontatlanság. Mint bármely mérőberendezés, az érintkezés nélküli hőmérsékletmérő eszköz (távhőmérő, hőkamera) is csak bizonyos mérési hibával képes ellátni a feladatát. A mérési pontosságra döntően a következő tényezők vannak hatással:

Pontatlanul megválasztott emissziós tényező Zavaró sugárzás visszaverődése a mérőtárgy felületéről Jelveszteségek a jelterjedési úton (abszorpció) Háttérsugárzás átbocsátása a mért tárgyon keresztül Mérőberendezés pontatlansága

Az emissziós tényező és a környezeti hőmérséklet hatása
Valószínűleg ez a leggyakoribb és a hiba nagyságát tekintve a legjelentősebb hibaok az érintkezés nélküli hőmérsékletmérési módszer gyakorlati alkalmazása során. Mint arról a korábbiakban már szó volt, a mérőberendezés csak akkor tudja helyesen meghatározni egy tárgy hőmérsékletét, ha a mérőműszeren (illetve a kiértékelőszoftveren) beállított emissziós tényező megfelel a mérendő tárgy valós jellemzőjének. Ha a mérendő tárgy nem ideális sugárzó (fekete) test ε=1,0 emissziós tényezővel, akkor a környezeti hőmérsékletet is figyelembe kell venni a tárgyhőmérséklet meghatározása során. (A mérendő tárgynak a hőmérő eszköz felé eső felülete körüli tér átlagos hőmérsékletét vesszük környezeti hőmérsékletnek.)

Zavaró sugárzás visszaverődése a mérőtárgy homlokfelületéről
Minél jobban eltér egy test emissziós tényezője az ideális 1 értéktől (tehát minél kisebb emissziós képességű), annál inkább erősödik a reflexiós (sugárzás-visszaverődési) tulajdonsága. Ez azzal jár, hogy a mérőműszer a test hőmérsékletével arányosan kibocsátott hősugárzás mellett (a legrosszabb esetben akár helyett) a környezetből származó, a mérőtárgy felületén reflektált hősugárzást méri. Azonban ez a környezeti hőmérséklet figyelembevételével korrigálható, ha a környezet hőmérséklete homogén. Problematikusabbá válik a helyzet, ha a tárgy előtti térben nagyobb hőmérséklet-inhomogenitás vagy akár zavaró pontszerű hőforrás van jelen. Minél erősebb a mérendő tárgy reflektálóképessége, annál nehezebbé válik hőmérsékletének a korrekt meghatározása.

Jelveszteség a jelterjedési úton bekövetkező sugárzáscsökkenés következtében
Az átviteli szakasz általában a közönséges légkör, amelyen az infravörös sugárzás spektrumának csupán egy része halad át (úgynevezett atmoszférikus ablakok). Hogy nagyobb távolságok esetén milyen veszteségek lépnek föl, azt az infravörös sugárzást elnyelő, illetve csillapító tényezők (például köd, aeroszolok, nagy koncentrációjú CO2, CO, egyéb gázok vagy víz jelenléte) határozzák meg. Bizonyos határokon belül - a jelfeldolgozás során - mód van e hatások kompenzálására. Különösen gondoskodni kell a kompenzálásról, ha a mérés az infravörös sugarakat átbocsátó ablakon keresztül történik (például kemencék vagy vákuumkamrák belsejében lévő mérendő tárgyak mérésénél).

Háttérsugárzás átbocsátása a mérőtárgyon keresztül
Ez a hiba akkor jelentkezik, ha a tárgy részben áttetsző, természetesen az infravörös sugárzás szempontjából. Ilyen esetekben a tárgy hátterét éppúgy figyelembe kell venni, mint az előterét a hősugárzás visszaverődésénél. Ez különös gondot okozhat akkor, ha közvetlenül a mérendő tárgy mögött erős hősugárzók (például technológiailag szükséges melegítőberendezések) találhatók.


VISSZA    TOVÁBB

A weboldal tartalmát szerzői jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint hő- és fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerző előzetes írásos engedélyével megengedett.