Jenoptik VarioCAM hr research 780

A termográfia elmélete

Alkalmazási területek

      Épület-termográfia
      Ipari diagnosztika
      Szivárgáskeresés
      Villamos berendezések
      Gépek termográfiája
      Biológiai alkalmazások
      Elektronikai mérések
      Kutatás és fejlesztés
      Üveg-alkalmazások

Termográfiai eszközök

Szolgáltatások

Termográfiai képzés

Hőkép-galéria

Szakmai publikációk

Aktuális időpontok



Copyright: Rahne Eric 2007-2016
webmaster: er



Jogi nyilatkozat
Villamos berendezések termográfiai állapotvizsgálata

A villamos berendezések termográfiai állapotfelmérése azon alapszik, hogy az alulméretezett vagy sérült vezetékek, a rossz kötések (a megnövekedett átmeneti ellenállásuk miatt), valamint a legtöbb esetben az elektromos szempontból meghibásodott készülékek a szokásosnál (megengedettnél) magasabb hőfokra melegszenek fel. Eközben a termográfiának az a legnagyobb előnye, hogy a mérések biztonságos távolságból - akár több kV-on üzemelő berendezésekről is - elvégezhetők anélkül, hogy ez a vizsgált eszköz üzemeltetését befolyásolná.

Hőkép-galéria Szokásos alkalmazási területek

  • Villamos berendezések állapotfelmérése az energiaiparban
    generátorok, transzformátorok, szigetelők, kapcsolók, levezetők, kábelek, kötések, elosztók...
    (magas-, közép- és kisfeszültségű hálózatokban egyaránt)
  • Villamos berendezések és gépek ellenőrzése az üzemekben
    betáp transzformátorok, fő- és alelosztók, kapcsolószekrények, egyéni bekötések ...
    villanymotorok, fázisjavítók, frekvenciváltók...
  • Villamos távvezetékek állapotfelmérése
    szigetelők, levezetők, sodrony-kötések...
    (magas-, közép- és kisfeszültségű hálózatokban egyaránt)
Termográfiai úton megtalálható villamos hibák
  • alulméretezett (túlterhelt) kábelek, kapcsolószerelvények, kötések, transzformátorok
  • hibás (meglazult, korrodált) érintkezések bármilyen villamos berendezésen vagy eszközön
  • sérült kábelfejek, gyűrűk, túlfeszültséglevezetők
  • gyenge érintkezés a biztosítók rugóskapcsain, késes megszakítókon, áramvezető betoldásoknál, kábelkötéseken, motorindítókon
  • sérült árammegszakítók és kapcsoló szerelvények
  • fázis kiegyenlítetlenségek a háromfázisú betáplálásokon
  • túlterhelés vagy felharmonikusok miatti túlmelegedés
  • túlmelegedett (sérült vagy rossz beállítású) motor és generátor kefeszerelvények
  • eltömődött transzformátor és generátor hűtőrendszerek
  • hibás alkatrészek, mint például a kondenzátorok és teljesítményfélvezetők
  • sérült szigetelők, sodronykötések, koronajelenség nagyfeszültségű berendezéseken
Szükséges hőkamera Fontos tanácsok
  • Nagyfeszültségű berendezések esetén a biztonsági távolság feltétlenül betartandó - életveszély !
  • Kültéri mérések (pl. transzformátorok és távvezetékek) a hőreflexiók és a zavaró háttérsugárzás kiküszöbölése érdekében kora hajnalban vagy késő este (napsütés nélküli napszakban) végezhetők.
  • Főleg új berendezések esetén (mivel a tükörfényes, illetve szépen megmunkált fémes felületek nagyon kis emissziós tényezővel rendelkeznek) hőreflexió lép(het) föl. Ilyen jellegű mérési hibák kiküszöbölése érdekében többféle mérési pozícióból is ajánlatos elvégezni a méréseket.
    Amennyiben a tükröződések miatt lehetetlen kiértékelhető méréseket végezni, a mérendő felületek mattítása (matt festékkel) vagy ismert emissziós tulajdonsággal rendelkező - vékony - szigetelőszalag felragasztása segíthet. Természetesen mindez csak feszültségmentes állapotban végezhető el.
  • Ahhoz, hogy névleges (illetve üzemi vagy "teljes") terhelés mellett veszélyessé váló hibahelyek a mérés alkalmával felderítésére kerüljenek, a mérés az üzemi terhelés mellett végzendő. Az áramerősség négyzetével nő a villamos alkatrészek teljesítményterhelése és ezáltal a hőmérséklete is.
  • A kapcsoló és elosztó szerelvények tokozott részei nem mérhetők közvetlenül. Plexi vagy más műanyag ablakokon keresztül nem lehet termográfiai méréseket végezni. Ezeket - ha lehetséges - a mérés előtt (Feszültségmentes állapotban!) le kell szerelni.
  • Kis mérési tárgyak vagy nagy távolságból (például távvezetékeken) történő mérések esetén figyelembe veendő az alkalmazott termográfiai eszköz (hőkamera) által nyújtott geometriai felbontás. Egy-egy mérési felületre legalább három képpont essen, hogy helyesen értékelhető legyen a mért hőmérsékletadat. Szükség esetén megfelelő optika (speciális teleobjektív) alkalmazásával kell a geometriai felbontóképességet a tárgy méretéhez/távolságához hozzáigazítani. (Pl. 30 m magas távvezetékek 20 mm átmerőjű sodronyainak korrekt méréséhez 0,2 mrad geometriai felbontás szükséges !)


A weboldal tartalmát szerzői jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint hő- és fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerző előzetes írásos engedélyével megengedett.