Jenoptik VarioCAM hr research 780

A termográfia elmélete

Alkalmazási területek

      Épület-termográfia
      Ipari diagnosztika
      Szivárgáskeresés
      Villamos berendezések
      Gépek termográfiája
      Biológiai alkalmazások
      Elektronikai mérések
      Kutatás és fejlesztés
      Üveg-alkalmazások

Termográfiai eszközök

Szolgáltatások

Termográfiai képzés

Hőkép-galéria

Szakmai publikációk

Aktuális időpontok



Copyright: Rahne Eric 2007-2016
webmaster: er



Jogi nyilatkozat
Épület-termográfia

Az épület-termográfia méréseket két csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztetjük a kvantitatív (mennyiségi, számszerű) és a kvalitatív (minőségi) termográfiai vizsgálatokat. Az előző célja az épület teljes, felületi hőeloszlásának értékelése és a hővezetési együttható meghatározása (pl. hőveszteség vagy fűtési energiaszükséglet számítása) A széles körben elterjedt kvalitatív mérés pedig az épület hőhidjai és hőszigetelési "hibái" (minőségi eltérések), valamint légszigeteléssel és nedveséggel kapcsolatos problémák keresésére irányul.

Általánosan javasolt mérési körülmények és feltételek

  • Kültéri mérés lehetőleg éjjel ill. hajnalban történjen
    (a lényeg, hogy teljesen napsütésmentes körülmények legyenek)
  • Hőkép-galéria
  • Kül- és beltéri hőmérséklet közötti állandó különbség legalább 15 ... 20 K legyen
    (tehát: csak télen, a fűtési szezonban lehetséges)
  • Száraz időjárás (sem hó, sem eső nem eshet)
  • Szélcsend (legfeljebb gyenge szél < 2 m/s)
  • Beltér egyenletes temperálása (belső ajtók nyitva)
  • Szigorúan zárt külső nyilászárók
  • Állandó fűtés (a fűtés éjjeli üzemmódja kikapcsolandó)

Termográfiával felfedezhető károk, hibák, épületjellemzők Szükséges hőkamera

  • Hőhidak, hőszigetelési hiányosságok (falak, fúgák, csatlakozások)
  • Külső hőszigetelések kivitelezési hiányosságai
  • Utólagos épületrészek és erkélyek bekötéseinek hibás kivitele
  • Szerkezeti hőhidak (pl. áthidalók, kötőelemek stb. miatt)
  • Épületgépészeti szerelésből származó "rések" a külső falakban
  • Rosszúl záró ill. rosszúl beépített nyílászárók
  • Légszigetelési hiányosságok, tömítetlenség
  • Páralecsapodás jelenléte és veszélye
  • Átnedvesedés, beázás és vizszigetelési gondok
  • Földből feláramló vagy beszivárgó (kapilláris) nedvesség
  • Rejtett szerkezeti elemek elhelyezkedése és mérete
  • Fűtési csövek elhelyezkedése és tömítettsége
  • Fűtő-, hűtőberendezések és szellőző rendszerek hiányosságai
Tanácsok
Mindenképpen szükséges a fent említett mérési körülményeket betartani. A termográfiai vizsgálatot (a legtöbb esetben) állandosúlt hőeloszlás megléte esetén lehet csak kivitelezni (a házfalak hőgradiense csak többnapos fűtés után áll be, folyamatosan hideg időjárást feltételezve !). Bizonyos mérések csak egyéb feltételek mellett kivitelezhetők eredményesen (pl. az anyagok kellően nagy hőkapacitás vagy hővezetőképesség különbsége esetén), vagy más technológiákat is kell alkalmazni (pl. légszigetelési hibák felfedezése "Blower-Door"-ral).

A páralecsapódás felderítésének alapja az, hogy az épületben lévő levegő mindig tartalmaz egy bizonyos mennyiségben nedvességet pára formájában. A levegő nedvesség-megkötési képessége a hőmérsékletétől függ. Harmatpontnak nevezzünk azt a hőmérsékletet, mely alatt a levegőben lévő pára kondenzál és kondenzvízként lecsapódik az ilyen hőmérsékletű felületen (vagy akár páraáteresztő anyagok belsejében). Hőkamerával pedig pont a harmatponthoz közeli (vagy akár alatti) hőmérsékletetű felületek kimutathatók.

Az átnedvesedés és beázás termográfiai felfedezése azon tényen alapúl, hogy már a szemmel még nem láthatóan kis mértékben nedves felületeken is párolgás lép föl, melynek hatására (a párolgási hőelvonás révén) a felület lehül. Kellőképpen jó hőmérséklet-felbontású hőkamerákkal ez a kis lehülés kimutatható.



A weboldal tartalmát szerzői jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint hő- és fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerző előzetes írásos engedélyével megengedett.