Az épület-termográfia méréseket két csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztetjük a kvantitatív (mennyiségi, számszerű) és a kvalitatív (minőségi) termográfiai vizsgálatokat. Az előző célja az épület teljes, felületi hőeloszlásának értékelése és a hővezetési együttható meghatározása (pl. hőveszteség vagy fűtési energiaszükséglet számítása) A széles körben elterjedt kvalitatív mérés pedig az épület hőhidjai és hőszigetelési "hibái" (minőségi eltérések), valamint légszigeteléssel és nedveséggel kapcsolatos problémák keresésére irányul.

Általánosan javasolt mérési körülmények és feltételek

• Kültéri mérés lehetőleg éjjel ill. hajnalban történjen
  (a lényeg, hogy teljesen napsütésmentes körülmények legyenek)

• Kül- és beltéri hőmérséklet közötti állandó különbség legalább 15 ... 20 K legyen
  (tehát: csak télen, a fűtési szezonban lehetséges)
• Száraz időjárás (sem hó, sem eső nem eshet)
• Szélcsend (legfeljebb gyenge szél < 2 m/s)
• Beltér egyenletes temperálása (belső ajtók nyitva)
• Szigorúan zárt külső nyilászárók
• Állandó fűtés (a fűtés éjjeli üzemmódja kikapcsolandó)

Termográfiával felfedezhető károk, hibák, épületjellemzők

• Hőhidak, hőszigetelési hiányosságok (falak, fúgák, csatlakozások)
• Külső hőszigetelések kivitelezési hiányosságai
• Utólagos épületrészek és erkélyek bekötéseinek hibás kivitele
• Szerkezeti hőhidak (pl. áthidalók, kötőelemek stb. miatt)
• Épületgépészeti szerelésből származó "rések" a külső falakban
• Rosszúl záró ill. rosszúl beépített nyílászárók
• Légszigetelési hiányosságok, tömítetlenség
• Páralecsapodás jelenléte és veszélye
• Átnedvesedés, beázás és vizszigetelési gondok
• Földből feláramló vagy beszivárgó (kapilláris) nedvesség
• Rejtett szerkezeti elemek elhelyezkedése és mérete
• Fűtési csövek elhelyezkedése és tömítettsége
• Fűtő-, hűtőberendezések és szellőző rendszerek hiányosságai