Az elektronikai eszközök hőmérséklet mérése szinte csak érintésmentesen oldható mag, mivel bármilyen érintéses mérési módszer az érzékelő vezetőképessége, hőtehetetlensége vagy mérete miatt problémás. Így érthető, hogy a termográfiai mérés az elektronikai eszközök fejlesztése és a hibakeresés folyamán igen fontos szerephez jutott: a mérési tárgy hőmérséklet-eloszlás befolyasolása nélkül normális üzemi körülmények között végbemehet a hőmérsékletmérés. Sőt, nagyon gyors hőmérséklet-folyamatok (pl. 50Hz-es hőmérséklet-ingadozások) is mérhetők (kellően gyors hőkamera alkalmazásával).
rossz méretezés (alkatrész, huzalkeresztmetszet, hűtőborda, aktív hűtés ...)
hibás forrasztások, rövidzárlatok, rossz elektronikai elemek
hibás gyártástechnológiai beállítások (pl. hullámforrasztásnál)
A termográfiai mérések előnyei
mérési tárgy befolyasolása nélkül történik a mérés
normál üzem alatt (feszültség alatt), rövidzárlat veszélye nélkül
gyors folyamatok (akár több tíz Hz-es frekvenciájúak) is érzékelhetők
különbségfelvétellel rögzíthető a változás a referencia-állapothoz képest
Néhány nehézség és kiküszöbölése
Gyors folyamatok rögzítése esetén a digitális jelfeldolgozás egyik alappillerét, a Shannon-törvényt szükséges betartani. Ennek megfelelően a folyamat legmagasabb frekvenciakomponensénél legalább kétszer olyan gyorsan kell mintavételezést (esetünkben hőkép-rögzítést) végezni. Ha pl. egy teljesítmény-elektronika 50Hz-es betáp miatt 50Hz-es frekvenciával melegszik és hűl, a hőképfelvételi frekvencia 100Hz-nél magasabb kell lennie. Ellenkező esetben az ún. Aliasing-effektus lép fel és a hőmérséklet-folyamat időbeni lefolyásának ábrázolásánál az alulmintavételezés miatt lassúbb folyamatokat (változásokat) látjuk, minta amilyenek ezek a valóságban lezajlanak. Gyors folyamatok rögzítéséhez akár 3000Hz képfelvételi frekvenciával rendelkező hőkamerák is kaphatók.
Az elektronikában alkalmazott alkatrészek - réz, kerámia, műanyag - nagyon erősen eltérő emissziós tényezővel rendelkeznek, így a hőmérsékletük meghatározásához korrigálni kell minden alkatrész emissziós tényezője. A sok kis apró felület "kézi" korrekciója viszont szinte lehetetlen, ezért lehetőleg olyan hőkamerát ill. kiértékelő-szoftvert kell alkalmazni, mely pixelenkénti emisszios-tényező korrekcióra is képes.
Kis mérési tárgyak (pl. az integrált áramkörök lábai) mérése esetén figyelembe veendő az alkalmazott termográfiai eszköz (hőkamera) által nyújtott geometriai felbontás. Egy-egy mérési felületre legalább három képpont essen, hogy helyesen értékelhető legyen a mért hőmérsékletadat. Szükség esetén megfelelő optika (speciális makrólencsék, mikroszkóplencsék) alkalmazásával kell a geometriai felbontóképességet a tárgy méretéhez/távolságához hozzáigazítani.
A weboldal tartalmát szerzői jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint hő- és fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a
szerző előzetes írásos engedélyével megengedett.